A borházasítás (cuvée) előnyei
A régi időkben a szőlőtermesztők vegyes ültetvényeken dolgoztak, ahol nemcsak az egyes szőlőfajták – természetes módon kialakult – különböző klónjai, hanem a különböző szőlőfajták is vegyesen voltak ültetve és egyidőben szüretelve. Az egyik fajta adta a savat, a másik a cukrot, így az elkészült borban pedig egy egalizált minőség állt elő. Ha úgy tetszik, őseink házasított borokat ittak, nemigen ismerték a fajtabor fogalmát.
A filoxéravész által kipusztított szőlőültetvények helyére már zömében fajta ültetvények kerültek (legtöbbször azonos klónokkal), így volt ez a badacsonyi borvidék esetében is, ahol abban az időben a sokoldalú Olaszrizlingnek és a jó cukorgyűtjő Szürkebarátnak (Pinot gris) szavazták meg a legnagyobb bizalmat.
A modern korra a fajtaborok előretörése a jellemző, házasításokat azon borvidékeken készítenek, ahol ennek nagy hagyománya van (Magyarországon például a Bikavér kapcsán Eger és Szekszárd), illetve, ha a borász szándékai szerint a házasítással egy új, magasabb borminőség jön létre a testesség, savasság, alkoholszint, vagy az illat-zamat, összhatás, harmónia tekintetében. A borházasítás (francia kifejezéssel cuvée) tehát legalább két bor keveréke, amelyben a különböző szőlőfajták (esetleg évjáratok, dűlők, reduktív és hordós érlelésű tételek) borai harmonikusan kiegészítik egymást. A házasítást alkotó szőlőfajtákat a bor címkéjén részarányuk szerint, csökkenő sorrendben szokták feltüntetni.
A Bakos Pincészetnél a fő hangsúly a fajtaborokon van, de minden évjáratban készül egy különleges cuvée is, amelyben harmonikusan egyesülnek a különböző szőlőfajták. Az elmúlt évek során több alkalommal készült Olaszrizling-Szürkebarát házasítás, 2019-ben pedig legújabb büszkeségünk egy Pinot blanc-Pinot gris (Szürkebarát) cuvée, amellyel kapcsolatban már nagyon sok pozitív szakmai- és fogyasztói visszajelzést kaptunk.